Ha veled is előfordult már, hogy tagadással próbáltál elnyomni magadban egy érzést vagy csak simán próbáltad már beetetni magadnak, hogy ez így tök jó, holott abszolúte nem így volt, akkor jó helyen jársz. Ma arról fogok nektek pár sort írni, hogy mik azok a hazugságok, amiket nem csak a szerelmi életünk terén, hanem úgy amúgy bármikor használunk. És nem mindig tudatosan.
„Semmi.”
Na ez az a szó, ami a legnagyobb hazugság a világon. Vagyis a semmi és ragos barárai. Lássuk csak.
„Mi a baj?”
Amit mondunk: Semmi.
Amit gondolunk: Legszívesebben minden egyes élőlényt megfolytanék egy kanál vízben, de nincs semmi baj.
És ezt még ismételgetjük is, hátha tényleg beválik és tényleg semmi bajunk nem lesz.
Sajnos nem ilyen az élet.
„Nem vagyok féltékeny!”
Ebből is két kategoria van:
a) Amikor kiszemelted van:
Hányszor történt már meg, hogy totálisan odavoltál valakiért, ő pedig észre sem vett? A szerencsésebbeknél egyszer sem. De ha olyan peches vagy, mint én, akkor többször is megtörténhetett. Messziről figyelted, kívántad, hogy bárcsak észrevenne. Ehelyett meg csak annyit kaptál, hogy nyilvános helyen jópofizott egy csajjal, aki talán ezerszer jobban néz ki nálad. Hát ember az ilyen?
És te csak mondogatod magadnak, hogy nem vagy féltékeny, de minél inkább mondogatod, annál féltékenyebb vagy.
b) Amikor kapcsolatban vagy:
A legtipikusabb eset, amikor a pároddal úgy döntötök, hogy kihasználjátok, hogy szombaton nincs meló, ezért belefér a péntek esti szórakozás. Azzal persze senki sem számol, hogy vannak emberek, akik csak a papokra nem hajtanak rá (vagy ki tudja...). És ha volt olyan szerencséd, hogy a párod nemcsak aranyos, de még a külseje is emberfeletti, hát nem ráhajtanak ezek? Mintha valami szenzoruk lenne, hogy pont arra hajtsanak rá, ami a tiéd. És itt megjegyezném, hogy úgy általában nem vagy birtokló, de most kedved lenne úgy igazán megjelölni a területed.
És ha valakinek elpanaszolod, csak kuncog és kijelenti, hogy milyen aranyos vagy, amikor féltékeny vagy. Kérdem én megint: hát ember az ilyen? Persze te bizton állítod, hogy nem vagy féltékeny, ám mind tudjuk az igazságot.
„Jól vagyok.”
Az „I’m fine” magyar alteregója. Ugyan már! Ez is olyan, mint a semmi: minél többet mondjuk, annál inkább elhisszük.
Amit ennél a kis füllentésnél mindenképpen meg kell említeni, hogy nagyjából csak üzenetben működik. Piszok jó színésznek kell lenned ahhoz, hogy ezt személyesen is bevegyék. Főleg, ha az illető vagy a legjobb barátod vagy a párod, akik már ismernek egy ideje, mert megnyíltál előttük. Ismerik minden mimikádat, tudják, milyen lelki állapotodban mit csinálsz, meg a többi klisé.
„Oké.”
Lássunk egy példát.
Amikor egy friss/alakulóban lévő kapcsolatban az egyik fél feldobja az ötletet, hogy csináljanak együtt valamit. Hogy bonyolítsuk az egészet, azt is benyögi: „A szüleim is ott lesznek.”
És mit csinál az „áldozat”? Rávágja, hogy oké. Hát nem, nem oké! Mi az, hogy oké?
Beleegyezik, de igazából most ugrana le legszívesebben az Eiffel-toronyról. Még össze sem melegedtek, de máris képbe jönnek a szülők? No-go!! Túl sok stressz, túl kevés idő.
Egy második példa.
A munkahelyeden az egyik munkatársad megkér, hogy vedd át az ő munkaidejének a maradékát, mert neki nagyon fontos elintéznivalója akadt, amire te csak annyit mondasz, hogy oké. Ez sem oké! Már eltervezted, hogy hazamész a lakásodba, ledobod a kényelmetlen ruháidat, csövesnek öltözöl, leülsz a tévé elé és megiszol egy pohár bort vagy úgy ülsz és elmélkedsz a világ dolgairól. De nem, mert te túl jószívű vagy. A jó szíved tesz majd sírba!
„Nem is vagyok részeg!”
A személyes kedvencem.
Hányszor történt már meg, hogy ültetek, piálgattatok, az hatodik feles után kijelentetted, hogy nem vagy részeg, aztán felálltál és megdőlt ez a teória? Óhó, és még hányszor fog!
És hogy mi ebből a tanulság? Talán az, hogy nem vagyunk elég őszinték. De a legrosszabb az egészben, hogy magunkat próbáljuk átverni. Milyen az, hogy már önmagával sem tud őszinte lenni az ember?
Szóval csak azt tudom tanácsolni, hogy ha mással nem is, de legalább önmagatokkal legyetek őszinték, gyerekek!